| -a
tengerek, fjordok, hegyek-völgyek, fennsíkok, erdök és
gleccserek vadregényes természetével megáldott
ország. A fjordok mélyén az öblökben (novégul
vík, ebböl ered a viking szó) már 10 000 éve
éltek az ösök, a késöbbi vikingek.
Hadjárataikban
800 és 1000 körül benépesítették
Izlandot. Királyságokat alapítottak Angliában
és Normandiában.
500 évvel
Colombuszt megelözve, Leif Eirikson eljutott Amerikába, azaz
Vinlandba a mai Canadába. A keleti hadjárataikban (öszterled)
alapították Moszkvát az akkori Miklagaard-ot. Eljutottak
egész Bizáncig (Konstantinápoly - Isztanbul).
A multat örzö
muzeumok szerte Europában nemcsak a hadjáratokról,
hanem kifinomult kulturárol és müvészetröl
is tanúskodnak. |
|
A
késöbbi korok unokái viszont a hóditások
helyett fáradhatattlanul dolgoznak az emberi felemelkedés
és a béke ügyében. Az egyén és
a társadalom ebben azonos elveket vall (a béke Nobel dijjat
Oslóban osztják.
Néhány
kiemelkedö norvég személy neve akiket mi is ismerünk
illetve illene ismernünk: Edvard Grieg, Ole Bull és a ma is
élö Arne Nordheim a zene világábol.
Björnstjerne
Björnson, Henrik Ibsen és Knut Hamsun az irodalom kiválóságai.
A képzö müvészet jelesei közül kiemelkedö
személyek Edward Munk, Jakob Weidemann és Gustav Vigeland.
Felfedezök
és sark kutatok között említendök Roal Amundsen,
Fritjof Nansen és Tor Heyerdal (Kontiki, Ra I és Ra II).
Ismetebb Városok:
Osló,
Bergen,
Trondheim
és
Lillehammer
(1996 téli Olympia). |
